"(...) vannak győzelmek, melyek zsákutcába vezetnek, mint ahogyan vannak olyan  bukások is, melyek új távlatokat nyitnak előttünk.(...)" P.B.

"(...) Mert a szakítás túlzottan is nevetséges esemény ahhoz, hogy a maga szabvány rituáléja szerint oldjuk meg, s én egy leheletnyi kis mocskot hozzáadagolva akartam kivonni magam a ragacsos ostobasága alól.(...)" P.B.

"(...) Két okból is aggasztani fog, ha valaki szeretettel viszonyul hozzád: először azon fogsz tűnődik, miért nem szeret mindenki egyazon hévvel, aztán arra kezdesz gyanakodni, hogy annak a nőnek, aki így imád, bizonyos gyengeségei lehetnek. Ha engem szeret, az azt jelenti, hogy elveszett ember, mert ki más vehetne komolyan egy ennyire értéktelen valakit, mint egy utat vesztett, aki abban találja meg a számítását, hogy egy ilyen emberi roncsba kapaszkodik.(...)"P.B.

"(...) Az,hogy elsők vagyunk egy férfi vagy egy nő szívében, szánalmas kis teljesítmény, király vagyok-e, amiért a te királyod vagyok?(...)" P.B.

"(...)Ha valami jót mondanak rólunk, abból semmi újat nem tudunk meg: mindig újabb megerősítésekre van bizonyosságokra, más, még ha ingatag bizonyosságokra is.(...)" P.B.

"(...) Legyél bármilyen elbűvölő és intelligens, mindig akad majd egy olyan nő, aki gyűlöl a tehetségedért a sikeredért, s aki nálad jobban kedveli a kevésbé befutottakat, illetve ha vesztes és szerencsétlen vagy, bizonyos nők a csúfságod s a sikertelenséged vetik a szemedre.(...)"P: B.

"(...) E csavargó vagy ledér nők irántunk tanúsított közönye, azaz megvetése felszínre hozta emberfeletti lényegüket;lenyűgözött a gyermekek és kutyák iránti szeretetük, túlzó szentimentalizmusuk, republikánus tegeződésük, mely a megvásárolható szerelem medokrációjának légkörét teremtette meg valamennyi ügyfelükkel szemben.(...)" P.B.

"(...)Mit jelent egy párkapcsolat?
Lemondást a létezésről a biztonságért, a törvényes szerelem minden vonzalmat nélkülöző ábrázatáért. Ez a bezártság banálissá teszi a köznapiság iránt a legparányibb tehetséget sem mutató embereket is, s nehézkessé változtatja akár a legmozgékonyabbakat. Láttam embereket tönkremenni magam körül a középszerűségtől, a házastársi intézmény mocsarában lemondóan megöregedni, lassan-lassan elbúcsúzni ifjúkori lendületükből. Láttam vakmerő férfiakat, szabad nőket, akiket a páros élet lelassított,színtelenné tett, akik az együttélésben elvesztették kirobbanó egyéniségüket. Gyűlöltem(...)  azt az engedelmességet, amellyel elfogadják partnerük hibáit, azt a ragacsos bűntársi viszonyt, mely az árulásig vezet, s ami még mindig összeköti őket. Egyetlen barátom sem akadt, aki megmenekült volna attól a negédességtől, aki ne szol

"(...) Természetesen a szajhákat is hajtottam, megvesztem ,attól, hogy olyanok, mint a legelő. élettől reszkető állatok:félmeztelen keblekkel, széttárt combokkal, az alhasukon csipkés pántokkal és harisnyakötőkkel durva örömökre hívogatják a járókelőket baljóslatú barlangjaikba. Epikureizmusom tette értékessé számomra a gyors szerelmüket;hiszen általuk válhat valóra, hogy a lehető legtöbb testhez jussunk hozzá a lehető legrövidebb idő alatt. A pénz itt csak arra szolgált, hogy lerövidítsem a távolságot az étvágyam és ezen étvágy kielégítése között. Annak a luxusát élveztem, hogy takarékoskodhattam a csábításokkal, s áldottam a pénzt, mely az emberek megrontásával semmihez sem hasonlítható erotikus kitárulkozásra készteti őket. Túl ezen,a pénz azt is lehetővé tette számomra, hogy mindenfajta olyan nőbe belekóstolhassak, akiért megőrültem, a akikből az élet csak kis mennyiséget biztosított számomra.(...)" P.B.

"(...) Nincs az a  gyengéd hitves, vagy az a körülrajongott szűz, aki ne hagyná ott, azon nyomban sovány kis monogám katyvaszát, ha biztosítanák arról, hogy helyette rengeteg társra, a szerelemben pedig állandó megnyugvásra talál.(...)"

"(...) Mert a csók önmagában semmiség, amellett, amit előkészít az együgyű és szokványos kis valamit, amit párosodásnak nevezünk.(...)" P.B.

"(...) Úgy éreztem , hogy ezzel a találkozóval mindent összebékítve: meglesz nekem a feleségem, s megszabadulok a férjtől. Hátra volt még B. Hazudnom kell neki. Haboztam;hosszan mérlegeltem, mibe kerülhet egy árulás. A mi kapcsolatunk hallgatólagos egyezményeken alapul, amely az idők során megerősödött, s ugyanolyan szigorúvá vált, akár egy házassági szerződés. Természetesen a hazugsággal mindig együtt járórosszallás miatt felmerült bennem, hogy elhalasztom a dolgot, de mivel igazából először fogom "megcsalni"- szándékosan használom ezt az elavult kifejezést-nem volt túlságosan sok nyugtalankodni valóm. És azután abban  is reménykedtem, hogy egy kis ürüggyel megőrzöm magamnak e csöppnyi ármány, titkát. Végül is Isztambulig csak két napunk volt hátra, s ennek megfelelően csökkent annak a kockázata, hogy kitudódhat az estet.(...)"   P.B.

"(...) Kéjjel és pompával telítődve végül is megszüntettem a varázslatot. Kiéheztem a zajra, a mozgásra, a tömegre, a ricsajra. Hamarosan tompán ideges légkör alakult ki körülöttünk;kihűltem és csapodár természetem, amint fulladozni kezdtem kábító lényétől, rögvest a jogait követelte. Az volt számomra, ami én neki, egyfajta vad megrázkódtatás, olyan fellángolás, mely minden mást elsöpört. Ez a vad, s immár gazdátlan erő most ellenünk fordult. A tornyosuló viharfelhők, tömény víztartalékukkal nem sokáig késlekedtek, igazi viharok törtek ki.  Miután szeretőmet piedesztálra állítottam, most új, imádni való bálványt keresve vadul lerántottam onnan. A nagyon buja pillanatok, mivel többnyire szunnyadó erőket ébresztenek fel, rögvest kegyetlenséggé alakulhatnak át. És a kijózanodás mindig düh kíséri. Nehezteltem a társnőmre, amiért már nem éleszt bennem elegendő szenvedélyt, s rájöttem, azt szeretem, hogy szemérmesen eltűnjék előlem. Miután már kevésbé szerettem, szinte már gyűlöltem, a mivel a perverzió volt az az ember, melyet gyűlöletünk felhasznált, az eltűnt perverzió gonoszsággá alakult át.(...)     P.B.

"(...) Nem éreztem úgy, hogy kényszerből cselekszem, a szabadságot mindig is a kiegyensúlyozatlanság bizonyítékának tartottam, s így megkíméltük magunkat a kicsinyességektől, a megalkuvásoktól, a megbomlott párkapcsolatok hazugságaitól.(...)    P.B.

"(...) A szerelem minden formája, legyen az bármely harmonikus is, drámát vagy lappangó bohózatot rejt. És még a legtisztességesebb férfiban is van némi gazemberségre való hajlam.(...)   P.B.

"(...) Végül pedig egy olyan romantikus szerelem ideál-képe tartotta fogva, amelyet távolról sem osztottam. Számára, aki most először szeretett, a szenvedélyen kívül minden más felesleges kacat. ostobaság, szőrszálhasogatás s érdektelen okoskodás volt. Minden fenntartás nélkül ragaszkodott az érzelmeihez, anélkül, hogy a legapróbb zavar fékezte volna  a lendületét. Vidám volt, dinamikus, s olykor szenvedett attól, hogy csak egy szép lány, akinek a bájai miatt udvarolnak, s oly lendülettel vetette bele magát a kalandokba, mely eleve nélkülözött minden higgadt számítást: azt hitte, hogy intenzíven lehet élni egy párkapcsolat keretein belül, ami viszont az én szememben hamis utópiának tűnt. De az a  szándék, hogy az intenzitást a párkapcsolattal házasítsa össze, annyira meghatott, hogy végül is még jobban megszerettem,  azt a  szenvedélyt, melyet irántam érzett. Tehát már itt csírázni kezdtek a meg nem értés magjai.(...)     P.B.

"(...) magam is boldogságot színleltem, áldozatként azon erőltetett könnyedségnek, amelynek szellemében a modern idők szerelmesei arra kényszerülnek, hogy a szenvedést testi hibaként fogják fel, a féltékenységet pedig neveltetési fogyatékosságként (...)   P.B.

"(...)Szeretni annyit tesz, mint beleegyezni abba, hogy a másiknak végtelen hatalma legyen fölöttem(...)  P.B.

"(...) gyanakodni kell azokra a lényekre, akik szeretnek, mivel ők a lemegátalkodottabb  ellenségeid is. Ezért aztán csak ismeretleneknek adom ki teljesen ki magam. A felém irányuló figyelme a hasznára válik, mert én valósíthatom meg azt, amire csak kevés reménye lehetett.: olyan kalanddal kerülhet kapcsolatba, amely nem önre tartozik... ha ugyan máris nem tartozik önre(...)   P.B.

"(...) az első látásra születő szerelemnek nincs kiválasztott helye. Ha hiszünk a véletlenbe, még egy ilyen kereken gördülő kaszni a paradicsom előszobájává válhat. Mindig is jobban fogok vonzóndi a véletlen szülte ismeretségeimhez, mint azokhoz, amelyeket a barátaimnak köszönhetek, mert úgy képzelem, hogy a bennünket összehozó sors misztikusan tovább munkálkodik a kapcsolat megtermékenyítésén. És ma már csak a váratlan események képesek visszaadni az élet hevét.(...)"  P.B.

"had mutassam meg,milyen az Élet, ha megélik minden pillanatát. Nincs múlt, nincs jövő, csak az az egyetlen tökéletes pillanat, amelyben vagyunk, és nincs bűntudat, nincs szégyen és egyáltalán nincs mitől félni.(...)
                                                                                                                          (A szirén)

"Az élet olyan, hogy az események sohasem vágnak, nem is vághatnak egybe várakozásunkkal.(...)"      
                                                                                                                        Charlotte Brontte

"Az élet változó évszakok, változó színpadok, változó álmok sorozata, és nekünk ezekkel együtt kell változnunk.(...)       S.D.

"(...) Nincsenek véletlen találkozások az életben. Minden ember az életünkben vagy egy TESZT agy BÜNTETÉS, vagy agy AJÁNDÉK.(...)"