Amikor az ember szerelmes lesz, az olyan , mint amikor lerohanja egy óriás teherautó, de nem hal bele. Csak émelyeg a gyomra, az egyik pillanatban fent van, a másikban lenn. Farkaséhes, de nem tud enni.Melege van , fázik, állandóan kanos, tele van reményekkel és lelkesedéssel, amelyek múló, de megsemmisítő depresszióvá változnak. És az ember képtelen abbahagyni a vigyorgást, vadul és szenvedélyesen szereti az életet, és tíz évvel fiatalabbnak érzi magát. A szerelemnek nincsenek figyelmeztetőjegyei. Az ember úgy pottyan bele, mint a toronyugró a vízbe. Nincs idő végiggondolni, hogy mi történik. mert ami történik, elkerülhetetlen. Az ember nem ura magának. Őrült, lélegzetelállító, mindent elsöprő hullám ez, amelynek nem lehet útját állni..