"Felnyalok egy bélyeget egy borítékra, és feladom az életem.
Unom azt, hogy mindig más mondja meg azt, hogy mi a  jó nekem
És én el hiszem, hogy jó nekem,igen elhiszem, de jó nekem


Már rég nem tudom, hogy mit csinálok, biztos ez is csak véletlen,
Ismerős arcok jönnek az utcán de mindenki idegen
De jó nekem, igen jó nekem
Mindig elhiszem, hogy jó nekem.

Felnyalok egy bélyeget egy borítékra, és feladom az életem.
Unom, hogy mindig mások húzzák a lapjaimat helyettem
És én elhiszem, igen elhiszem
Mindig elhiszem, hogy jó nekem.

Egy jégtáblán úszok, és nagy sötét van, néhány gondolat a fejemben
A kérdésre mindig kérdés a válasz, de ha nem akkor meg az ,hogy nem
És én elhiszem. mindig elhiszem
Igen elhiszem, de jó nekem..."