"... Ők sportolók , mi játékosok vagyunk..."
"...MI a pólót elsősorban mindig is szellemi sportnak tartottuk, ahol a szív támogatja az észt, s az izmok csak arra valók, hogy improvizatívan, elegánsan meg tudjuk valósítani mindazt, ami a fejünkben és a lelkünkben megszületett..."
"... Most már bevallom neked kisfiam, én titokban ilyesmire számítottam. 16 év együttlét után már 2 ember kapcsolata sem tud úgy működni, mint ahogyan az elején tudott, 13-é vagy az edzővel együtt 14 meg pláne nem(...) Szóval, az idő múlásával egyre többet kell dolgozni azon, hogy legalább nagyjából meglegyen a régi összhang , ti meg ezt mintha elfelejtettétek volna vagy tévedek?(...) Ültetek a babérokon, közben a világ felnőtt hozzátok, és le is hagyott.(...) Tudod mit mondok? Én Peking után lecseréltelek volna titeket a Dénes helyében. Szépen, ünnepélyesen nyugdíjba küldtem volna mindenkit, és új csapatot építettem volna.(...) Vagy ha nem a játékosokat, akkor az edzőt lehetett volna lecserélni, lényeg, hogy valami újat kellett volna hozni, mert ennyi idő után a legjobbak is beleszürkülhetnek a változatlanságban. Már Athén után necces volt a dolog, mert ha jól emlékszem, Pekingig nem nyertetek semmit, de ott aztán mégis kijött a lépés, így már elhitte mindenki, hogy a magyarok tényleg olimpiaspecialisták, tuti lesz a győzelem Londonban is.(...) Álomvilágban élt a szakma. Aludtunk, a világ meg haladt..."
Kásás Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése