"A mondabeli tövismadár csak egyetlenegyszer énekel életében, de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye. Ahogy elhagyja fészkét, egy tövises fát keres, és nem nyugszik, amíg rá nem talál. Akkor az ádáz ágak között rázendít dalára, és fölnyársalja magát a leghosszabb tövisre. Haldokolva fölébe emelkedik önmaga szenvedésének, hogy túltrillázza még a pacsirtát, a csalogányt is. Egyetlen csodálatos dal, az élete árán. De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben. Mert a legeslegjobbnak mindig fájdalom az ára...Legalábbis a monda szerint."
                                                                                                             Colleen McCullough: Tövismadarak

"(...)Mindig másokat hibáztatsz, miközben a problémáid okát kutatod, mindent megvizsgálsz, csak a tükörbe nem nézel bele. Inkább mártírként járkálsz. A valóság azonban az, hogy a világ egyikünk számára sem könnyű. Sosem volt, és soha nem is lesz az. De ha őszinte lennél magadhoz, megértenéd, hogy te sem vagy teljesen ártatlan.(...)"
                                                                                                          Nicholas Sparks:Vissza hozzád

"(...) Meg kell értened, hogy már nem az a lánya vagyok, aki egykor voltam. Feleség vagyok, és anya, próbálok együtt élni a döntéseim következményeivel, és más emberekhez hasonlóan én is követek el hibákat. Sokszor töprengek azon, hogy ki vagyok valójában, mit csinálok, és semmi különöset, ezt tudnod kell. Meg kell értened, hogy ... átlagos vagyok.(...)"
                                                                                                       Nicholas Sparks:Vissza hozzád

"(..) A barátok jönnek - mennek, a család viszont állandó. Nem, nem igazán bíztak meg egymásban, a bizalom azonban általában csak a "panaszkodás" szinonimája, panaszkodni, pedig többnyire időpazarlás. Az élet nem egyszerű. Sosem volt az, és a jövőben sem lesz, ezzel együtt kell élni- akkor meg minek panaszkodni? Az ember vagy rendezi a problémáit, vagy nem, de utána együtt kell élnie a döntésével.(...)"
                                                                                                             Nicholas Sparks: Vissza hozzád